Fajleírások

A démonok a Pokol értelemmel bíró szörnyetegei, akiket maga Lucifer, Az Első Bukott alkotott saját dühéből és negatív energiáiból. Alapvetően kortalan lények, akiket csupán speciális eszközökkel lehet csapdába csalni, felhasználni, kiűzni, megsebezni vagy elpusztítani. Erre magasan képzett ördögűzők és mágusok képesek csupán, az ő eszköztárukról bővebben az Emberek leírásában lehet olvasni.
A démonok feladata első sorban a Pokolban bűnhődő lelkek kínzása és cellájuk őrzése. Az emberi lélek gyötrelméből nyerik erejüket, ez egyfajta táplálékként szolgál nekik. A büntetési formák változatosak lehetnek a Sátán ill. a végrehajtó kreativitásától függően. Erről bővebb információ a Pokol leírásában található.
Emberi táplálékra vagy alvásra nincs szükségük, de élhetnek vele.

Kivételt képeznek olyan ritka esetek, mint Mazikeen, az első démon. Az ő külseje emberi, pusztán a fél arca démoni, csontváz-szerű és minél több időt tölt el a Földön, annál inkább hatnak rá az emberi érzelmek.
Ehhez hasonló kivételes démonok kijátszására adminisztrátori engedéllyel van lehetőség.

Hozzájuk hasonlóak a pokolkutyák*, az ördög házi kedvencei, ők azonban nem játékos karakterek. Parancsot teljesítő, állati szinten mozgó, mágiára képtelen fajzatok. Feladatuk a Pokolbéli börtönüket elhagyó, ill. szökni kívánó elkárhozott lelkek levadászása és az öngyilkosok marcangolása. E mellett azonban bármit megtesznek, amit az uruk, a Pokol Királya parancsol nekik. Külsejüket tekintve torz, enyhén humanoid, de négy lábon közlekedő bestiák.  Koponyájuk orrtól felfelé hiányzik, így aggyal sem rendelkeznek.


Megjelenés:
Rendkívül változatos fajról beszélünk, így ahány démon, annyi féle külső és képesség. Ennek okán a játékosok szinte szabad kezet kapnak a démoni test megalkotásában és „specializáció” választásában.
A démoni külső jellegzetességei (kivétel lehetséges!): a szürkés bőr, hegyesebb fül, karmok, különböző méretű és számú szarvak, éles fogak, esetenként denevér-szerű szárnyak.
A test valós mérete, fizikuma és egyéb részletei a játékos kidolgozásának függvénye.

Példa: egy Boogeyman-szerű démon esetén a test csupa rovarból áll össze.

Természet és képességek:
Eredetükből kifolyólag velejéig romlott, alattomos és sötét teremtmények. Lucifer szolgálatában állnak, neki engedelmeskednek. Hozzá hűségesek, vagy az Ördög melletti pokoli elhivatottságból vagy a tőle való rettegésből.
Erejük növekedhet, de sosem érheti el a Sátánét.
Kedvüket lelik az emberek sanyargatásában, legyen szó a bűnhődő lelkekről vagy a még élők zaklatásáról, megkísértéséről. Egyes démonok képesek felszökni a felszínre és ott Lucifer engedélyével vagy a nélkül játszadozni a halandókkal. A tisztátalan lelkek képesek ezen túl megszállni emberi porhüvelyeket és őket önző céljaikra vagy egyszerűen saját szórakozásukra felhasználni. A megszállottak szeme feketére vagy éppen fehérre válthat, de egyéb, különböző súlyosságú külső eltérések, deformitások is jelentkezhetnek, ez függ a megszálló démon erejétől és szándékától.
Minél hatalmasabb egy démon, annál nagyobb fizikai és mágikus képességekkel rendelkezik. Ilyen például a befolyás vagy elragadás képessége ill. az emberszerű, látszólagos külső felvétele.

Példa: John Constantine, a Nevető Mágusok leszármazottja fiatalon megidézett egy hatalmas démont, hogy egy gyengébbet legyőzzön. Mivel ekkor még nem volt elég erős warlock, a magasabb rangú démon bár megjelent, nem követte a parancsait és saját kénye szerint elragadott egy kislányt és magával vitte a Pokolba.




Utódnemzés:
Mivel a démonok is élőlényeknek tekinthetők, ezért képesek a szaporodásra. A különféle fajokkal történő keveredés során az alábbi félvérek születhetnek:

Démon – Ember = Infernim
Démon – Angyal = Celestim
Démon – Démon = Démon

A félvérekről bővebb információ a Félvér fajleírásban.

Az angyalok az első élőlények, tökéletességük egyenesen természetellenesnek ható. Isten és a teremtés istennője nemzette őket, az idők kezdete előtt. A két istenség egy nagy családként élt együtt utódaival, a Mennyországban, Ezüstvárosban.
A Mennyről bővebben a Mennyország leírásában olvashatsz.
Apjuk, az angyaloknak egytől egyig különleges feladatot szánt, s rendelt el, ehhez méltóan pedig, egy különleges képességgel áldotta meg őket. Ez a feladat azonban nem feltétlenül egyértelmű az angyalok számára, mert egyben próbatételük is: Rájönnek-e, mit is vár tőlük pontosan nemzőjük és uruk?
Atyjuk, ahogyan később az emberekkel sem, úgy angyalaival se szokott egyértelműen kommunikálni vagy szavakkal válaszolni imáikra. „Isten útjai kifürkészhetetlenek” –, angyalnak, embernek egyaránt. Így történt egyszer, hogy a Teremtő magányában félrevonult, s megteremtette az Embert.
Mindezeket megelégelve, Samael (későbbiekben: Lucifer), az arkangyal, fellázadt Isten ellen, és testvéreinek egyharmadát meggyőzve igazáról, hadba szállt a Mennyei atyával. Az Úr Serege azonban felülkerekedett, és egy kegyetlen, monumentális csata végeztével leverte a lázadást.
Ennek következtében, Lucifert és társait, a Mindenható a Pokolba száműzte. Így lettek ők, az első bukott angyalok.
A család többé sosem lehetett a régi. Isten immáron szinte teljesen elfordult angyalaitól és asszonyától, kizárólag az emberekkel foglalkozott. Hitvese, a teremtés istennője pedig, elhanyagolva és sértettnek érezte magát, amiért a férje minden figyelmét az új teremtményeknek szentelte. Hogy felhívja a Legfőbb Hatalom figyelmét önmagára – és hogy kiélje dühét, amit megannyi gyermekének elvesztése okozott -, sanyargatni kezdte az ura halandó kedvenceit, természeti katasztrófákkal. A várva várt hatás, és a visszafordulás a családhoz, azonban, sajnálatos módon elmaradt. Ehelyett, a Mennyei Atya iszonyatos haragra gerjedt, és a Pokolba záratta az istennőt, hét lakat alá.
Azóta, Isten, és hűségesen megmaradt angyalai honolnak csupán a Mennyeknek országában, az arra méltó holtak lelkeivel.

Hierarchia:
Az angyalok mind Isten szolgái, ki-ki a maga feladatát látja el. Az első és egyben leghatalmasabb angyalok az arkangyalok (főangyalok), ők tekinthetők a Nagy Testvéreknek, akikre az ifjabbak felnéznek. Mivel azonban az összes angyal jó testvéri viszonyban él együtt, így a „hierarchia”, mint klasszikus értelemben vett fogalom, nem létezik közöttük!


Kegy elvesztése:
Kiváltságos teremtmények az angyalok, mivel ők létezésük első pillanatától az Úr kegyeit élvezhetik. Az örök világosság és isteni szeretet örökösei, akik ezekben tobzódva élnek a Mennyországban. Az Apjuk iránti feltétlen hűség, szeretet, és csodálat hajtja őket. Céljuk, az Atya akaratának kifürkészése és megvalósítása, a jó ügy szolgálata. Örömüket lelik a Mindenható szolgálatában, és minden jó cselekedetben. Természetük jutalmául az isteni kegy ragyog rájuk, örökké tartó életük során.
Ez a kegy azonban elveszthető. Ha az angyal szívében kétely ébred a "Legfőbb Jó" iránt, ha Isten parancsai és akarata ellen vétenek, fokozatosan elveszíthetik az Úr kegyét. Apjuk azonban nem veszi el menten a szárnyaikat, mivel ő végtelenül jó és megbocsátó apa. Figyelmezteti gyermekeit, hogy tévúton járnak, így erejüket apránként kezdik elveszteni, és a szárnyaik is fokozatosan kezdenek pusztulni. Ha az angyal ráeszmél, hogy rossz irányba halad, és megbánja bűneit, újra visszanyerheti a kegyet. Amint újra engedelmes és tiszta szívű lénnyé válik, hatalma visszatér, és szárnyai is meggyógyulnak.



Bukás:
Mindazok, akik Isten ellen fordulnak, nyíltan vagy rejtetten, Bukottá válnak, mivel a Teremtő mindent lát és hall! Ez, történhet a kegy teljes elvesztésének következtében, s radikális cselekedetek esetén, haladék nélkül is. Ez utóbbira volt példa Samael égi lázadása, ami a békétlenkedők azonnali elbukását vonta maga után. Lucifer, az Első Bukott kivételével, a lázongók mind elvesztették a szárnyaikat, melyeket Isten haragja égetett le a hátukról, a letaszíttatásuk pillanatában. Később, bátyjuk és újdonsült királyuk azonban, empátiából, és azért, hogy továbbra is ellenálljon Apjuk akaratának, levágatta a saját szárnyait Mazikeennel, a démonnal. Mivel a csonkítás démonpengével történt, így Lucifer szárnyai – elméletileg – nem nőhetnek vissza, és a sebhelyeket is viselnie kell a hátán, ahogy sorstársainak az árulkodó égésnyomokat a lapockájukon.
A később bukók is kíméletlenül a Pokolba taszíttatnak, szárnyaik elhamvadnak. Azonban, tán ez az ítélet sem végleges. Isten a Mindenható, számára nincs lehetetlen. Erőskezű, de lágyszívű az Úr, aki hajlandó megbocsátani az angyalok és emberek minden vétkét, ha elkövetőik képesek teljes szívükből megbánni azokat.



Megjelenés:
Saját testtel rendelkeznek, tökéletességük testükre is igaz. Páratlan, változatos szépségű férfiak és nők, akiket minden emberi lény lélegzetelállítónak lát, nemtől és kortól függetlenül. Mivel nem emberek, mentesek a különféle testi hibáktól és aszimmetriáktól, ez okozza, hogy bár lenyűgöző a megjelenésük, valahol érzékelhető, hogy „természetellenes” a külsejük. Az Élet prototípusainak tekinthetők, különlegesek, emberi szükségletek azonban nem kötik őket. Tehát, az angyalok eszményi élőlények. Testük romolhatatlan, örök ifjú. Általában magas, szálkás teremtmények. Íriszük nem különleges színezetű, és nem is világít, kivételt képez Lucifer, de erre a külső bélyegre ő is csak az után tett szert, hogy az Ördöggé vált.
Különlegességük, két méter körüli, gyönyörű tollszárnyuk. Ez nem pusztán dísz, de testük szerves része is, így nem csak repülni, de harcolni, vagy más tevékenységet végezni is képesek vele. Szárnyuk tehát hasonlóan funkcionál, mint két plusz kar.
Rendkívül fontos, hogy az angyalok szárnyszíne egyben a névjegyük is! Nincs két, egyforma színárnyalattal rendelkező angyal, ezért kérjük, erre, a játékosok fokozottan figyeljenek, és tüntessék fel adatlapjukban az általuk választott színt, valamint, jelezzék az erre kijelölt Szárnyszín foglaló topicban is (és ellenőrizzék, hogy még nem foglalt-e a választani kívánt árnyalat)! Felhívjuk a játékosok figyelmét, hogy a Nefilimek MEGÖRÖKLIK az angyali szülő szárnyait, továbbá, hogy teljesen FEKETE szárnyakkal csak a Celestimek rendelkeznek! Erről bővebben a Félvérek fajleírásában van mód olvasni.

Példa: Egyedül Lucifer rendelkezik szikrázóan hófehér szárnyakkal, és rajta kívül, vakítóan fehér szárnya CSAK egy tőle származó nefilimnek lehetne! Ez azt jelenti, hogy az angyalok nagy általánosságban NEM fehér szárnnyal rendelkeznek, mint a legelterjedtebb ábrázolásokon látható, viszont van mód a fehér többi árnyalatának (pl. csontfehér, törtfehér, stb.) választására.

Természet és képességek:
Az angyalok mind önálló individuumok, így saját, egyedi személyiséggel és természettel rendelkeznek. Ennek megformálása, kidolgozása a játékos privilégiuma. Mivel azonban nem emberek, az ő viselkedésük megértése nehézséget okoz nekik. Lélekkel nem rendelkeznek, de bensőjüket Isten Fénye tölti ki.
Ami általánosságban elmondható róluk, hogy mindig jó szándék vezérli őket, hiszen ők a Fény Harcosai, és Isten utasításait hivatottak végrehajtani – Atyjuk követését önszántukból, ösztönösen cselekszik. Mondhatni, a természetük része az Úrhoz való hűség.
Minden angyal megáldatott egy – arkangyalok esetén több – különleges képességgel. Amennyiben angyal karaktert választ a játékos, úgy egy ilyen speciális képességet is választania szükséges, amit a karakter profiljában fel kell tüntetnie és a megfelelő témában lefoglalnia!

Példa: Amenadiel lelassítja az időt; Lucifer vágyat ébreszt, valamint ráveszi az embereket, hogy a leghőbb vágyukat elárulják.

Az angyalok, számtalan fajta különleges képesség közül, eltérő szinten és ügyességgel, birtokolhatnak és alkalmazhatnak egy bizonyosat.
Fizikai és mentális erejük emberfeletti. Testük, földi eszközökkel sebezhetetlen – azaz halhatatlannak tekinthetők -, csupán a Pokolban kovácsolt démoni penge árthat nekik, Isten haragját leszámítva. Nem mellékes azonban, hogy tapasztalt boszorkányok és warlockok angyalcsapdával ideig-óráig sakkban tarthatják a legtöbb angyalt vagy éppen igézettel, pecséttel megidézhetik vagy elűzhetik őket.
Rendkívül nagy tudással rendelkeznek mindenről, és bármiben tehetségesek lehetnek, legyen szó akár valamilyen művészetről, vagy tudományról.
Minden angyal képes a gyógyításra, ehhez egy szárnytollukra van csak szükség, és annak belső, isteni fényessége, a sérült területhez érintve azonnali gyógyulást okoz.
Telepátiára, gondolatolvasásra nem képesek, de a hozzájuk intézett imákat képesek érzékelni. Érzékeik tehát páratlanok. Rendkívül jó harcosok és fegyverforgatók mindnyájan, és eltérő mértékben rendelkeznek mágikus erővel. Minden valaha beszélt földi nyelven értenek, legyen szó emberiről vagy állatiról.



Utódnemzés:
Ők az első hús-vér élőlények, így természetesen képesek utódot nemzeni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Isten helyesli az ilyen fogantatást! Lásd: az Özönvíz történetét, mely során az Atya lesöpörte a Föld színéről haragjában a féllényeket. Az angyalok egyedüli feladata az Úr szolgálata, és mint eredendően tiszta entitásoknak, nem szabad a bűnös, földi, testi vágyaknak áldozniuk! Így, ha egy angyal szexuálisan érintkezik egy másik lénnyel, elveszítheti az Úr kegyét.
A különféle fajokkal történő keveredés során, az alábbi félvérek születhetnek:

Angyal – Ember = Nefilim
Angyal - Démon = Celestim
Angyal - Angyal = Testvérek, nem szaporodnak egymással

A félvérekről bővebb információ a Félvér fajleírásban.

Félvéreknek vagy féllényeknek nevezzük azon hús-vér szerzeteket, akik fajkeveredés során fogantak. Három élesen elkülönülő csoportot figyelhetünk meg első sorban, a szülői fajok eltérő kombinálódása révén: Nefilim, Infernim és Celestim.

Felhívnánk a játékosok figyelmét, hogy a félvérekre nem hatnak az angyalok vagy démonok elleni speciális varázslatok, a nem fajta specifikusak viszont igen!

Nefilim
Egy angyal és egy ember szerelmének tiltott gyümölcse, hiszen az angyaloknak nem szabadna utódot nemzeniük.
        Megjelenésüket tekintve átlagos embereknek tűnnek, míg valamilyen nem várt, egyéni esemény ki nem hozza az „angyali” vérük, ami bármilyen életkorban történhet. Ekkor jelennek meg a szárnyaik, aminek színezete elárulja, melyik angyaltól származnak – megöröklik ugyanis a szülő szárnyának pontos színezetét. Ezért kérjük ezt a szárnyszín foglalóban jelezni! Szárnyukat ugyan úgy képesek visszahúzni, ahogyan az angyalok, viszont pusztán repülésre tudják használni azt.
Testük természete, akár az embereké, vagyis öregszenek és képesek megbetegedni, megsérülni és meghalni.
        Mágikus képességeik a szárnyas szülő affinitásaitól függnek leginkább, de ha például egy mágus az emberi nemző – vagy egy felmenő -, akkor egyértelműen eleve erős okkult hajlammal fogan a gyermek. Gyógyítani minden nefilim tud, ahogy az angyalok is képesek egy-egy tolluk fényével, de a félvér sokkal lassabban és kevéssé hatékonyan. Azaz súlyosabb sebesülést legfeljebb enyhíteni tud, részben gyógyítani. Attól függően, hogy arkangyal-e a szülő, egy vagy két speciális képességgel rendelkezhetnek, értelem szerűen, ha arkangyal a nemző, két különleges képességet választhat a felhasználó, ha pedig „alacsonyabb” rangú angyal, akkor egyet. A képességeket kérjük az adatlapban feltüntetni és a megfelelő foglalóban lefoglalni!
A nefilimek rendelkeznek lélekkel, mivel azonban bűnben fogantak, úgy Pokolra ítéltetnek már fogantatásuk pillanatában. Ennek ellenére rendkívül jótét lelkek, akik bár emberi gyengeségekkel is rendelkeznek, a jó ügyért harcolnak.
Ez a nefilimek tragédiája.



Infernim
Egy démon és egy ember együttlétéből fogant utód. Mivel a démonok velejükig romlott lények és mivel az emberekben is erős a rosszra való hajlam, ezért eme két faj keveredéséből semmi jó nem származhat.
      Megjelenésük kétféle lehet: Emberi és démoni. Saját emberi testtel rendelkeznek - de íriszük olykor természetellenesen veri vissza a fényt - a démonokkal ellentétben, viszont ez alatt az arc alatt lakozik egy szörnyetegé is. Ez a „démoni” külső nem tükrözi a démonszülő egyedi alakját, azzal ellentétben, mint amit a nefilimeknél láthattunk. Az infernimek párhuzamos külseje már-már egyforma, szörny-szerű, akár egy aszott holttest – mintha belső rothadásuk vetülne ki. Bármikor képesek „levedleni” emberi alakjukat vagy éppen újra magukra ölteni azt.
       Ez a feltárulkozás vagy csere akaratuk ellenére kizárólag szenteltvízzel való érintkezés során történhet meg, akkor is csak azon a területen, amin a bőrüket közvetlenül éri. Viszont ha nagyobb dózisban kapják, az súlyosabb károsodást okoz és akár halálhoz is vezethet!
Testük emberi, vagyis nem halhatatlanok és az öregedés sem kerüli el őket, de mágiával késleltethetik ezen folyamatokat.
       Természetükre nincs jobb szó, mint a gonoszság. Megörökölik démoni nemzőjük belső sötétségét, ami felülemelkedik a halandó lelken, ami bennük lakozik emberi szülőjük révén. Ez a lélek romlott, megérett a Pokolra. Emberi szülőjüktől is az emberi természet rosszabbik felét kapják, így a „démoni” könnyedén uralkodik el lényükön. Nem ritka, hogy mentálisan betegnek titulálják őket, mert az empátia nem az erősségük, ahogy az erőszakra és brutalitásra is hajlamosak.  Kizárólag a gonosz oldalon állnak és a Pokol ügyét igyekszenek előre lendíteni, ha éppen nem csak önmaguk szórakoztatásával vannak elfoglalva. Tanulékonyak az okkultizmus terén.



Celestim
Angyalok és démonok szentségtelen egyesüléséből erednek eme szerzetek. Létezésük maga is meghasonlott, így egész lényükre is ez jellemző.
       A celestimek első ránézésre embereknek tűnnek, de a látszat csal. Külsejük rendkívül hasonló az angyalokéhoz, de még is jellegzetes. Ennek oka, hogy egyedül ők rendelkeznek szurokfekete szárnyakkal, melyek ráadásul keskenyebbek az angyalok terebélyes szárnyainál. Ezeket a szárnyakat úgy tudják használni, mint bármelyik angyal, tehát nincsenek olyan korlátaik, mint egy nefilimnek. Szemeik rozsdaszínűek, de ezt képesek elrejteni.
     Képességeik kiemelkedőek, rendkívül tehetségesek a mágiahasználatban, hiszen mind a két részről örökölnek hajlamot az okkultizmusra, ellenben éppen ezért, különleges/egyedi képességgel nem rendelkeznek. Ennek okán nehéz ellenfélnek bizonyulnak, ha egy vadász vagy varázsló találja szembe magát velük és harcra kerül a sor. Természetfeletti szüleik révén ő maguk is halhatatlanok és klasszikus emberi fegyverekkel sebezhetetlenek. A démonpenge azonban ellenük is hatásos, ahogyan az égő szentelt olaj is.
      Jellemük ellentmondásos lehet. Erősen küzd bennük a Jó és a Rossz: az Angyal és a Démon. Ennek köszönhetően nem kiszámítható, milyen egy celestim természete, hogy melyik oldalon is áll. Egyesek semlegesek maradnak, sikerül egyfajta viszonylag stabil egyensúlyt kialakítaniuk önmagukban, ám ez igen ritka és hatalmas önfegyelmet és akaraterőt igényel. Mások pártot foglalnak a Fény vagy Sötétség oldalán. A legjellemzőbb azonban az örök vívódás, hiszen a két szögesen ellentétes pólus egészen más irányba húzza-vonja őket, de mindkettőnek csupán ideig-óráig engednek.



Utódnemzés:
A féllények ivarképes hibridek, akik minden, hozzájuk hasonló fajjal képesek gyermeket foganni. A több generációs félvéreknél jellemzően a nem félvér szülő tulajdonságai kezdenek dominálni, mint egy „felhígul” a vérük. Ha azonban az egyik szülői fajjal szaporodnak, az adott faj jellegzetességei felerősödnek.

Félvér – Ember = Félvér
Félvér - Démon = Félvér
Félvér - Angyal = Félvér

Példa: Angyali félvér szárnya generációról generációra csökevényesedik, ha emberekkel, démonokkal vagy félvérekkel nemz utódot, azaz kisebb lesz és funkciójából is veszt, míg végül röpképtelen nem lesz.
Ha többféle angyali vér keveredik a vérvonalban, akkor a szárny szinezete is ennek megfelelően változik és kevert lesz. Pl. egy csontfehér szárnyú hibrid és egy sötétszürke szárnyú angyal utóda már világosszürke szárnyakkal fog megszületni.

Démoni dominanciával rendelkező féllények a „démoni” külsejüket vesztik el és egyre kevéssé lesznek elvetemültek. Kivétel, ha démonokkal viszik tovább a vérvonalat, akkor egyre sötétebb lesz a jellemük és a mágiájuk is erősödhet.

A nem első generációs féllények mibenlétéről az adminisztrátorokkal lehet egyeztetni az ilyen karakterek regisztrációját követően privát üzenet formájában.

Az emberek leírásával bíztak meg, de mit is mesélhetnék róla, amit még nem tud mindenki? Van egy gyönyörű mese, Ádámról és Éváról akik az első emberek voltak, és mindenki más az ő távoli leszármazottuk, így hát voltaképpen mindannyian egy nagy és szerető család részei vagyunk. Az első Pár gyermekei és utódai így hát az Édenből származunk. Mire vagyunk képesek? A legtöbben gondolkodni se! Khm, na jó, szóval ne komolytalankodjam el, értem én. Szóval őszintén szólva élünk, eszünk, iszunk, szexelünk és meghalunk, meg szaporodunk, és így ennyi lenne képességeink tárháza.
JÓJÓ, komolyan!
Szóval, képesek vagyunk önállóan élni, és gondolkodni. A cselekedeteinket átgondolni, és megítélni hogy ez jó vagy éppen rossz. Na de, honnan a norma és az erkölcs? Rejtélyes kérdés nem igaz? Amikor megszületünk tudjuk mi a jó és a rossz, vagy menet közben tanuljuk meg? Tudja ég, na mindegy is.
Eddig egész szép és jó mi? Csakhogy itt még messze nincs vége a történetnek és akadnak a teremtéstörténetet megbonyolító tényezők között olyanok is, amik mellett nem mehetek el csak úgy.

Ilyen például Lucifer. Megvan a figura? Az Ördög, a Hajnalcsillag, az Ámító? Na hát, Isten egyik első angyala aki elbukott és így a földre (is) hozta a mágiát, ami egykor még ismeretlen volt az ember számára, és Lilith személyében ismerhetjük az első boszorkányt. Persze, ki ne ismerné őket, és gondolná azt hogy csak babonaság, és az egyház kitalációja? Hát sok mindent nem tartok én se a hülyék gyülekezetéről, de ezek a dolgok sajnos igazak, ahogy sok minden más is. A mágia, nem olyan eredendő mint a légzés, vagy a motorikus képesség, és nem minden ember rendelkezik vele, de a szellem és az akarat tréningezésével, megtanulható valamelyest, de nem lesz senki olyan mint a Harry Potter varázslói vagy Merlin. Nem, ennyire nem mesés a sztori, de ha nem lenne valamennyire igaz, én se lennék most itt nem?



A varázslatok, sokkal inkább varázsigék, és tiszta akarat, koncentráció szüleményei. A kérdés az, hogy mennyire akarjuk azt hogy az elképzelésünk igazzá váljon. Mert ez működik, és ezért vagyok képes én is az ördögűzésre például. Korom egyik legnagyobbja vagyok, mondhatom minden ego nélkül, ugyanis az őseim között szerepelnek a Nevető Mágusok. Bizonyára viccesek voltak. Na de, azért is kapták ezt a nevet, mert félelem nélkül nevették pofán az ördögi teremtményeket és megtanulták teljes egészében használni a hatalmukat, az akaratukat és az agyukat, így képesek voltak kiűzni a rossz szellemeket, démonokat. Képesek voltak, védelmező varázslatokra, és csapdák készítésére, valamint a hitnek köszönhetően arra is, hogy az angyalokkal beszéljenek. Bár ez csak legenda, nem tudom mennyi az igazság belőle, de a mai világban én már azon sem csodálkoznék ha sakkoztak volna együtt. Végül is minden legendában van valami igazság, nem?

A varázslatok sokrétűek, és nincs rá semmilyen kézikönyv hogy melyik hogyan működik. Sok mindentől függ, és én sem vagyok képes mindenfélére, és van amihez nem is nyúlnék. A vudu mágiától irtózom és sosem űzném, mert nagy ára van. Bezzeg Papa Midnigte. Na mindegy is. Szóval minden ige más és más, függ a varázsló hitétől, az erejétől és a mágiát fokozó vagy gyengítő tényezőtől is. Nem mondom hogy nincsenek varázsló könyvek és olvasmányok, de nem lehet mindegyikben száz százalékosan megbízni és ha nincs is egy kicsik tehetsége az embernek akkor nem lehet az egészet csak úgy könyvből megtanulni. Bár néha jó ha van némi háttéranyag a dologhoz. És ne felejtsük el a mágikus tárgyakat sem, amik különleges erővel ruházhatják fel a használót.
A mágia nem fekete vagy fehér, a mágia az mágia és a felhasználó szándékától függ hogy milyen a természete. Sokféle fajtája van, de felsorolni is sok lenne őket. Vannak akik fogákonyan a természeti mágiákra ami az elemi erőkhöz kötődnek, vannak akik álmokat látnak, és mesterei a transzba ejtésnek. A vudu mellett a vérmágia a legerősebb de legelítéltebb dolog is, hiszen ott az ember lelke a tét. Egy elvetemült varázsló kérhet angyali vagy démoni segítséget de sok jóra ne számítson. Az angyalok csesznek rá, a démonok meg csak hazudnak és alkudnak az emberi lélekre mint a piaci kofák. Bár ha valaki ezt akarja, mondani szokás: Lelke rajta!

Az emberek képesek szaporodni és sajnos néhányan rondán vissza is élnek ezzel a képességükkel de semmi különleges. A mágus dolog nem függ össze és ha varázsló az egyik fél akkor lehet hogy a gyereknek is lesz hajlama rá, vagy nem. Fele- fele. A tehetséget hordozza de ha nem foglalkozik vele, nem lesz belőle csiribácsi/néni. Hehe.



//A varázslatokról nincsen lista és nincsenek konkrét csoportjai, hiszen a szellem szabadsága érdekében a mágus karaktert hozó userre kívánjuk bízni hogy milyen erőkkel rendelkezik a karaktere a józan ész határain belül. Mik az erősségei és a gyengeségei. //

A földi nyelven Misztikusok, saját, luminai nyelvükön a Szerenek egy különleges faj. Nem csak azért, mert egy egészen más világból származnak, hanem azért is, mert bár külsejük merőben emberszerű, még is eltérnek minden ismert, óvilági lénytől. Rendhagyóságuk ugyanis abban rejlik, hogy ők az Új Világ teremtésének koronái. Mit értünk ez alatt? Nemes egyszerűséggel azt, hogy ők Lumina misztikusai, akik őrzik megannyi "korábbi" életük minden egyes emlékét és életérzését. Tekinthetjük őket egyfajta mágikus-evolúciós csúcsnak, mivel ők pontosan emlékeznek korábbi fejlődési állapotaikra. Ennek megértését segíti Lumina világleírása, mely taglalja, hogy itt, az Istennő szerető kezei között csupa olyan élő terem, melyek nem lesznek sosem igazán az enyészeté. Különféle teremtményeket alkotott ugyan, megannyi gomba-, növény-, és állatfajt - melyekről részletesen olvashatsz a világleírásban -, ezek még sem pusztulnak el - csupán átalakulnak. Az egyik faj, az egyik egyed, egy másik faj másik s még is azonos egyedévé lesz. Így egyfajta egységet, harmóniát hozva létre eme káprázatos dimenzióban. Lumina lényei tehát individumok, de még is sokak alkotnak egyetlen egységet, ami végül egy-egy Misztikusként születik újjá és éri el a luminai lét csúcsát.
A szerenek külső megjelenése hasonlatos a földi emberekéhez. Bőrük jellegzetessége, hogy folyamatos, lágy ragyogást bocsát ki. Hajkoronájuk oly könnyű és légies, hogy szinte úszik törékenynek tűnő, szépséges testük körül. Íriszük gyöngyházfényű, melegséget sugárzó. Két szívvel rendelkeznek, melyek egymáshoz képest fáziskéséssel dobbannak. Ezek az éltető pumpák azonban nem vért, hanem magát a Teremtés Fényét cirkuláltatják tagjaikban, az összes korábbi emlékükkel és emócióikkal együtt. Olykor, ha egy szeren elfárad vagy súlyosan megsérül, ledől a Lélekerdő legősibb s legterebélyesebb fájának a tövébe - az Istennő székhelyének szívébe s ölébe - és ott nyugovóra tér, békében. Fénye ilyenkor a két hold között az égbe szivárog és csillagokká szóródik szét. Ezek a fénycsóvák pedig eme világ egén, egy idő után ismét eleven alakot öltenek. Hullócsillag-szerűen száguldani kezdenek a termékeny anya-talaj felé, hogy újabb lampionokat, szakanákat és így további fejlődési szintű flórát és faunát hozzanak létre, hogy végül ismét akként a misztikusként ébredjenek ugyan annak a fának a tövében, mint aminél lepihentek, mint akiként elszenderedtek. Ennek értelmében nem ismerik a tényleges halál és szomorú elmúlás fogalmát, mert az Anya Úrnő táplálja őket Fénnyel és Élettel. Mind összhangban élnek hát egymással, környezetükkel, teremtőjükkel. Rendkívül érzékeny teremtések, mint fizikailag, mint emocionálisan s erős intuitív képességekkel rendelkeznek a többi érző élőlények és a világok rezgéseit illetően.
Ezek a tiszta lények különös módon, eddig csupán papnőkből álló kasztot alkot, mivel hímnemű misztikus még nem ébredt a Szent Fa tövében. De nincs is erre szükség, hiszen ezek a élőlények nem szaporodnak, mint a többi, hanem már meglévő lények továbbfejlődött formáinak tekinthetők. Létük esszenciája pedig a Tudás, melyet magukban hordoznak az Életről.
Hogy más, óvilági fajokkal képesek-e utódot nemzeni, arra eddig nem volt példa, hiszen izolálva vannak a saját világukban. Abból kiindulva viszont, hogy ők maguk a Teremtés Koronái és a Termékenység Ékkövei, elképelhető, hogy új élet sarjadjon belőlük.
Bővebben, egy "minta" karakterlap formájában ITT olvashatsz a fajról.

Megjegyzés: Bár eddig még nem "született" férfi Misztikus, amennyiben a játékos igényt tart rá, hozhat ilyen karaktert. Ha pedig a klasszikus világba szeretne átjutni, egyeztethet erről az adminisztrátorokkal.