"Hű" szárnysegédem

Te vagy az én szárnysegédem. Hű árnyékom. Követtél engem Los Angelesbe is, az Angyalok Városába, és ezzel elnyerted a bizalmam.
Lassan tíz éve vagy a berkeinkben, mocskos kis kidobófiúként kezdted, azután felküzdötted magad a fellegvárba, bizalmasaim körének egyszemélyes tagjává avanzsálódtál. Kitartottál mellettem, és nem félsz tőlem, bárhogy próbáltalak hajlítgatni, edzeni, akár az izzó vasat. Ütöttelek, vágtalak, ahogy nem szégyelltem, sokszor sodortam az életed veszélybe, hátha le tudlak rázni; próbáltalak vízbe fojtani, mint egy szerencsétlen kiscicát, hasztalan. Apád egy huszadrangú démon, anyád pedig egy kasszás volt a helyi szupermarketben, akit kislánykorában hoztak a szülők Olaszországba.
Élvezettel ontod mások vérét, nem riadsz vissza a legmocskosabb küldetésektől sem, és tudom, hogy az életemet is rád bíznám. Tudom, hogy kést fognál értem, tudom, hogy gyilkoltál értem.
Csak azt nem tudom, hogy mit forgatsz abban a ravasz kis fejedben... Hogy tíz évvel ezelőtt nem azért olvadtál be közénk, hogy engem győzelemre segíts. Kifinomult, minden részletében mesterien eltervezett szándékkal nyerted el a bizalmamat, és most nyeregben érzed magad. Azzal a céllal jöttél utánam Los Angelesbe, hogy az életemre törj, és véget vess rémuralmamnak.
Vajon sikerül?

Gabriel