Húgica

Imádlak Húgi, és ezt te is tudod. Nem volt éppen egyszerű gyerekkorunk, nem is volt olyan szörnyű, de akármi történt, te mindig optimista maradtál. Miután anyám meghalt, nem sokkal később apám újraházasodott és elvette anyádat, így megszülettél, mint féltestvérem. Hamar kiderült, hogy nem nagyon visel el a nevelőanyám, így próbáltál minél inkább megkímélni a felesleges veszekedéstől. Te vettél rá, hogy költözzek el, pedig nagyon is tudtál róla, ezzel csak romlani fog az állapotom. Hiába próbáltam rejteni előled, rájöttél, milyen életmódot folytatok, és te mégis kitartasz mellettem és igyekszel az energikusságoddal segíteni rajtam. Éles eszű vagy, szinte rögtön felfedezel minden összefüggést, megoldasz bármilyen problémát. Apánk halála téged is megviselt, de közel sem annyira, mint engem.
Te magad is látó vagy, mint én, apánktól örököltük ezt a képességet. Amikor az angyal az életembe került, nem is kellett elmondanom, micsoda ő, mert szinte előttem fejtetted meg. Imádod az angyalt, nem csak azért, mert segít rajtam és jó hatásnak tartod rám, hanem mert te magad is érzékeled, hogy szívesebben lenne veled, ha nem engem pesztrálna.

Én nagyon, de biztos vagyok benne, hogy találsz még itt magadnak ismerősöket