Axcyliuxtis

Minden démonok közül, talán a legbizarrabb az én megjelenésem.. Nem mondhatni, hogy bármelyik élő lényre hasonlítanék. Először is képzelj el egy jókora gömböt, amely színében megegyezik az oszló hús és bőr színével. Mégis mit vársz, hogy kozmetikázom magma és sminkelek, mint a puhányok? Nem! Nem. Folytatásképpen, gondold tovább, hogy ez az ocsmány húsgömb lebeg. Lassan, magabiztosan töretlenül lebeg feléd. Emberi alakot nem tudok ölteni, legfeljebb akkor engedhetem ki a gőzt az ő testükben, ha sikeresen megszállok egyet. Márpedig előbb utóbb, mindig akad egy, amelyik elég óvatlan. A bizarr megjelenést az is erősíti, hogy bár nincs szám, tudok beszélni, nincs szemem, mégis látok és működik minden érzékszervem. Ugye, tiszta horror.  

Türelmes vagyok úgy gondolom. Elvégre, képes vagyok mozdulatlanul lapulni, valamilyen tárgy képében, hosszú időn keresztül. Talán még szelídebbnek is számítok a társaimnál, hiszen én másképpen ragadom el a lelkeket, mint ők. S bár megjelenésem bizarr, s rosszindulat bennem is parázslik, mégis az esetek többségében, szerintem én vagyok az, aki a legtöbb türelmet és figyelmet fordítja ara a szerencsétlenre, aki az utamba akad vagy éppen veszi a vakmerőség határát súroló bátorságot, hogy megidézzen. Ráadásul válogatós vagyok, ha elég szórakoztatónak bizonyulsz, lehet inkább a szomszédodat kergetem halálba.     

Démon vagyok. Szóval biztos lehetsz benne, hogy amit alapjáraton egy démon véghez tud vinni, azt én is megtudom csinálni. Ezen kívül van egy nagyon huncut, szórakoztató képességem. Legalábbis az én szemszögemből az, a tiédből legfeljebb veszélyes.

Alakváltó vagyok, méghozzá talán a legrosszabb fajta, ami létezik. Különböző tárgyakká tudok átváltozni. Többnyire olyasmikké, amelyekre a pokolban szenvedő lélek vágyik, hogy könnyebb legyen neki elviselni a Poklot.  Ez azonban ördögi csapda, hiszen, amint "megszerez" magának, a legrosszabb félelmeit megelevenítő, torz rémálmokba kergetem. S legalább addig, amíg jól szórakozom a sikolyain, nem is engedem. Megnyugtatlak ez nagyon hosszú idő. Ha valamilyen oknál fogva fel tudok jutni a halandók világába, ott bármilyen tárgynak álcázhatom magamat. Egy dologban biztos lehetsz, hogy ellenállhatatlan vágyat érzel, hogy megszerezz magadnak és meg is tarts. Bizony, itt van a csapda. Ha te vagy az első szerencsés, aki az aktuális látogatásom során megszerezett, akkor tutira veheted, hogy más emberek is megakarnak majd szerezni maguknak és komoly bonyodalmakkal nehezíthetem meg az életed. S ez így megy tovább ördögi mókuskerékben forogva.  Minél hosszabb ideig vagyok ugyanis valaki birtokában, az annál inkább kötődni kezd érzelmileg hozzám, még akkor is, ha kiderül, hogy egy démont tartogat a kebelén. Nagyon-nagyon rosszul fogsz reagálni arra, ha valaki más is birtokolni akar engem és ez azzal járna, hogy tőled elvesznek. Elég, ha szimplán csak hozzám érsz véletlenül, de képes vagy ellenállni a birtoklási vágynak, akkor is képes vagyok veled telepatikus úton kommunikálni.

Még valami, van egy alak, amit imádok felvenni a halandók birodalmát tapodva. A leggyakrabban egy 911-es fekete Ferrari alakját veszem fel, amelynek oldalára vörös színben pompázó lángnyelveket festettek. A rendszám általában: HLL 666.  Imádnak ellopni, hogy aztán mások is ellopjanak és megint mások öljenek értem. Hát nem szuper ez a képesség? Nekem semmit sem kell különösebben tennem és máris tobzódnak körülöttem a bűnös lelkek, hogy aztán mind-mind a pokolra kerüljenek. De hé haver, ha elég szórakoztató vagy és meg tudunk egyezni, akkor egy rohadt menő csajmágnessel furikázhatsz és megígérem, hogy helyetted a szomszédodat fogom kísérteni. S ő mit akar majd tenni? Bizony, megszerezni magának, akár az Életed árán is.  

Még egy apróság, démoni mivoltomat kénytelen vagyok felfedni és feladni álcámat, ha valamilyen természetfeletti képességgel vagy varázslattal találnak telibe. Ez bár megtörheti a béklyót, hogy birtokolni akarj és kötődj hozzám érzelmileg, hiszen én se akarnék a garázsban egy undorító húsgombolyagot. De! Amikor legközelebb a sarkon begördül a fekete Ferrari, a szíved újra megdobban és felébred benned a birtoklási vágy.  

Most, hogy tujátok, mennyire jó pofa vagyok... engedjétek meg, hogy meséljek egy keveset a történtemről. Aki arra számít, hogy romantikus leányregényt fogok itt veletek közölni, az nagyot fog csalódni, ugyanis az én történetemben nincs semmi romantikus. A nálam idősebb démonok, akik elmondásuk szerint, ott voltak a teremtésem pillanatában, azzal cukkolnak, hogy Lucifer undorában hányt a Világra. Igazán kedvesek, de hát, tudjátok ... nem velem van a baj. Zavarja őket, hogy se kezem se lábam, mégis oda megyek ahová akarok és az a tény is bassza a csőrüket, hogy nem tudják eldönteni, mikor hová nézek. Hát, az olyan öreg, vén, disznóktól, mint Nergál meg a hozzá hasonlóktól, mást nem is lehet várni. Egy kicsit különbözzél tőlük és máris megeszi őket az epe. Csúnya dolog ám az irigység. De sebaj, beszéljenek, amit akarnak. Jön még démonra arkangyal, nem kell attól tartani, hogy nem lesz szétrúgva a seggük.

Biztos érdekel téged, hogy mit is csinálok, úgy általában. Nos, mivel nincs szükségem alvásra, többnyire azon szerencsétlen lelkeket kínzom, non-stop huszonnégy órában, akik voltak, olyan marhák, hogy bedőljenek az én kis trükkömnek. S higgyétek el, mindig van olyan idióta, aki felnyalja, mint vén kecske a sót. Szóval nem szoktam unatkozni, mindig akad valaki, aki éppen reklamál, hogy egy ideje nem történt vele semmi borzasztó. Démon vagyok, s mint olyan, általában ráncba szedem egy kicsit az elégedetlenkedőket. Szóval, általában elégedetten zárom a napomat. Jó melóm van, jól fizet és hééé, az élet szép, hiszen ingyen van!

Időnként a haverokkal leszoktunk ruccanni a Pokol tornácára, lógatjuk a lábunkat .. jó, oké, ők lógatják a lábaikat. S arról ábrándozunk, hogy csapatostul kiosonunk itthonról. Mert egy kicsit ki kellene mozdulni. Nem lehet folyton melózni, attól még a legrosszabb démon is elfásul. Nézzetek csak rá Nergálra. Láttátok már mennyire karikásak a szemei? Ugye? Sokkal kialvatlanabbnak tűnik, mint én magam. Nekem ám nem láttok a szemeim alatt fáradt, sötét karikákat. Még hogy uradalmat fenn tartani ... persze ... a hatalmaskodók elfelejtik, hogy a Pokol egy végtelen, közös játszótér.

Apropó, hatalmasok. Hallottad a pletykát te is, hogy Lucifer megpattant itthonról? Ő legalább rendet tartott, nem lehetett nyakra főre, csak úgy ténferegni Odaát! De nem ám. A vén csirkefogó, ha megelégelte a cserfes pofádat, füttyentett egyet és mászhattál vissza a bugyrodba, keccsölni. Erre ő maga szökik meg és elmegy vakációzni. Mégis mit gondolt, mit hitt? Tudod mennyi melónk van ebben az isten verte krégliben? Ha lelép a főnök, itt elszabadul a Pokol ... vagyis ... szóval ..., tudd be, egy elcseszett szóviccnek. Szóval én nem hiába ténfergek mostanában a Pokol Kapuja előtt. Nem, nem. Ha a főnöknek lehet vakációzni menni, meg nyaralni, akkor nekem is lehet. Mit miért? Pofád befogod, azért mert azt mondtam!

Na, szóval itt a terv. Korábban már jártam kint, egyszer vagy kétszer ... a baj az, hogy amíg a Mester itthon volt, befoltozta mindig a lyukakat. Ugyan azt a módszert még egyszer nem tudod használni. Démonidézők? Persze, az mindig működik, de úgy nézek ki, mint valami kikerázott succubus? Nincsenek csöcseim haver! Persze ettől még működhet, csak kell találni valami marhát. Vaaagy, ráakaszkodom egy succubusra és kapcsolt áruként megutaztat. Az volna ám a party, szendvicsbe vágni valami vöröskét. Ezek a csajok állítólag bírják ha ... * érthetetlen sutyorgás. * ... a villás farkát. Mondom succubusnak.. te rohadtul gyanús vagy nekem. Maradjunk annyiban, hogy mostantól nem ácsorogsz mögöttem, oké?!

Szóval kitalálom, hogyan tudok én is kiosonni innen egy kicsit. Majd felajánlom valamelyik hatalmasságnak, hogy segítem valamelyik halandó szolgáját vagy tudom is én. Aztán megkeresem Lucifert, kiosztok neki egy csicskalángost, amiért lelépet a Pokolból és visszavonszolom ide a seggét. Már megint kekeckedsz! Mit érdekel téged, hogy kezek nélkül hogyan fogom kivitelezni, ábrándozni már csak lehet, nem? Mondtam, hogy ne állj mögém!! Mi az, hogy nem tudod merre nézek? Befejeztem veled, eredj a dolgodra!! Itt mindenkinek elment az esze?!