A Hell Gate FRPG ötvözi a Lucifer hétköznapi, nyomozós, misztikus karakterdrámáját a Constantine okkult atmoszférájával, rendhagyó esszenciát biztosítva a játékosnak
"Voltak idők, amikor én is azt hittem, hogy mindent tudok. Még...amikor angyal voltam és mást sem tettem, mint bámultam le a világra. Aztán rájöttem, hogy felfelé is kell tekinteni, hogy meglássuk mi mindent nem tudunk."
Kinézet
30-as évjárat apró karcot se hagy a sármos, ravasz fekete körszakállas arcomon. Tarkopasz afroamerikai, erős, tónusos izomzatú testalkattal bírok, mélybarna, igéző tekintettel és mosollyal, mely sokakat le tud venni lábáról. Általános öltözetem szülőhazámban, mely egy szürke palást, amely felül vállig ér, nem tovább, lent pedig egészen a lábbeliig. Mindkét karomon egy-egy a palásthoz passzoló szürke színű alkarvédő található. Nyakamban Apám ajándéka fityeg, egy nyaklánc, melytől még az életem árán sem szabadulnék. Az utóbbi időben viszont már nem hordom annyira ezt a viseletet, tekintve hogy mennyire kilógnék a sorból, így ráfanyalodtam az emberi divatra. Változatos viseletek vannak táramban, mint példának okául különféle pólók, farmerok, de a komolyabb, eleganciát sugárzó alkami ruházat sem áll messze tőlem.
Jellem
Akaratos, céltudatos, jóságos, becsületes...néhány jelző, mellyel illettek, mióta csak eszemet tudom. Apám iránti szeretetem és megfelelési kényszerem szavakba nem önthető, mily végtelen. A Földön töltött idő alatt sokat tapasztaltam, gazdagabb lettem tudás és tapasztalat terén is. Volt idő, amikor kételkedtem, mikor úgy éreztem elvesztem, de ezek ellenére is szemem előtt lebegtek céljaim. Sokszor hibáztattam magam mindenért és ennek köszönhetően nagy árat is fizettem, de hamar felismertem ezeket a botladozásokat. Fivéremért, Luciferért sok mindenre képes vagyok. Valahol érzem, hogy Apám célja, hogy mint egy vigyázó testvér, legyek mellette és támogassam, hogy jobbá váljék. Apám akarata mindig abszolút nekem, ahogy bátyám, Michael parancsa is, így nem felejtettem el, hogy Lucifernek a Pokol uradalmát vezetnie kell.
Képesség
Angyali való, az idő folyamának lassítása/megállítása
Hallgasd a történetem
Születésem óta Ezüstvárost tudhatom otthonul. Itt megannyi testvéremmel együtt nőttünk fel. Ikertestvéremmel Manny-vel sokat viaskodtunk, próbáltunk egymás fölé kerekedni minden téren, de már akkor tudtam, mire vágyom igazán. Kitartóan edzettem, éleztem érzékeim, izmaim, hogy a legerősebb katonaként tudhasson testvérbátyám, Michael, a seregének soraiban. Végezetül képes voltam elérni, hogy bátyám jobb kezeként állhassak mellette és tegyem, amit tennem kell. Apám szava, ahogy az Elsőszülötté, mint minden angyalnak szent és abszolút volt, de én valamennyiüknél is komolyabban vettem. Bármi is volt az utasítás, rendre cselekedtem és mindig elvégeztem becsülettel. Ily módon büntettem meg Cain-t is tettei miatt. Isten egyetlen dolgot kért tőlem, amit bár furcsáltam milyenségét, de mégis megtettem, miszerint megáldottam egy szerelmes párt. Szegényeknek nem volt lehetőségük utódot nemzeni, így Apám kérését hordozván, gyermekáldást adtam nekik. Amikor a lázadás megtörtént az angyalok között, természetesen Apámat és a hozzá hű testvéreimet szolgáltam, de a végeredménybe belesajdult a szívem. A Földön töltött idő, melyet Lucifer makacssága miatt köszönhetek, valamelyest meggyengítettek. Tettem a saját szabályaim szerint megbocsáthatatlant és azóta sem tudtam teljesíteni a kérést, miszerint bátyám térjen vissza uradalmába. Tetteimnek következtében elveszítettem angyali mivoltomat és képességeimet, valamint, komoly haragot váltottam ki Michaelben, de mindezek ellenére emberibbé váltam. Sok rosszat tapasztaltam, mire megértettem az útmutatást és visszanyerhettem a megbocsátás után erőmet. Vesztettem rokont, barátot, de sikerült felülkerekedni a kínon és most már új szemmel látom a valót. Titkon; bár talán annyira nem is rejtett; remélem, hogy Lucifer észhez tér és megteszi, ami szükségeltetik, de mint ahogy én is képes voltam felismerni az útmutatás mikéntjét, bízom döntésének helyességében és maga fogja megtalálni az utat. Én pedig támogatom őt minden erőmmel, s többel is. Ugyanakkor magam sem felejtettem el, hogy bár nem volt elsősorban célom, de életre szó kapcsolatokat építettem ki a Földön, szerelmet és gyönyört tapasztaltam, kihívást és izgalmakat. Még alkalmam is adódott, hogy csipkelődhessek Luciferen, legyen akár a kecskés eset, vagy a tény, hogy én vagyok Apánk kedvenc gyermeke. Ó, csak látni kellett volna az arcát, amikor megtudta ezeket. Charlotte halálát követően, vele együtt visszatértem otthonomba, de meglepő módon nem találtam helyem ott, így visszatértem a Földre, hogy folytassam amit elkezdtem, legyen ez Apám parancsa, vagy legyen a saját világom folytatása.
Szavamra, hát megérkeztél! Bevallom, drága öcsém, mód felett meglep, hogy ismét a városomban tudhatlak. Habár, mióta Atyánk - vagy Mihály, lényegtelen - utánam zavart, jócskán okoztál nekem meglepetéseket. S lám-lám, a lista folytatódik. Kegyvesztett lettél, majd vissza tértél Apánk keblére, de most még is újra eljöttél. Csak nem hiányoztak azok a formás, meleg, kreol combok? Netán feslett bátyád tökéletes ábrázata? Vagy csak továbbra is hagyod, hogy az ikrem és a nemzőnk tovább ugráltasson? Idővel elválik. Most azonban sokkal sötétebb problémánk is akad... Addig is, foglalózz, majd folytasd különös utadat itt, a Földön!
Kezdőlap
Születésem óta Ezüstvárost tudhatom otthonul. Itt megannyi testvéremmel együtt nőttünk fel. Ikertestvéremmel Manny-vel sokat viaskodtunk, próbáltunk egymás fölé kerekedni minden téren, de már akkor tudtam, mire vágyom igazán. Kitartóan edzettem, éleztem érzékeim, izmaim, hogy a legerősebb katonaként tudhasson testvérbátyám, Michael, a seregének soraiban. Végezetül képes voltam elérni, hogy bátyám jobb kezeként állhassak mellette és tegyem, amit tennem kell. Apám szava, ahogy az Elsőszülötté, mint minden angyalnak szent és abszolút volt, de én valamennyiüknél is komolyabban vettem. Bármi is volt az utasítás, rendre cselekedtem és mindig elvégeztem becsülettel. Ily módon büntettem meg Cain-t is tettei miatt. Isten egyetlen dolgot kért tőlem, amit bár furcsáltam milyenségét, de mégis megtettem, miszerint megáldottam egy szerelmes párt. Szegényeknek nem volt lehetőségük utódot nemzeni, így Apám kérését hordozván, gyermekáldást adtam nekik. Amikor a lázadás megtörtént az angyalok között, természetesen Apámat és a hozzá hű testvéreimet szolgáltam, de a végeredménybe belesajdult a szívem. A Földön töltött idő, melyet Lucifer makacssága miatt köszönhetek, valamelyest meggyengítettek. Tettem a saját szabályaim szerint megbocsáthatatlant és azóta sem tudtam teljesíteni a kérést, miszerint bátyám térjen vissza uradalmába. Tetteimnek következtében elveszítettem angyali mivoltomat és képességeimet, valamint, komoly haragot váltottam ki Michaelben, de mindezek ellenére emberibbé váltam. Sok rosszat tapasztaltam, mire megértettem az útmutatást és visszanyerhettem a megbocsátás után erőmet. Vesztettem rokont, barátot, de sikerült felülkerekedni a kínon és most már új szemmel látom a valót. Titkon; bár talán annyira nem is rejtett; remélem, hogy Lucifer észhez tér és megteszi, ami szükségeltetik, de mint ahogy én is képes voltam felismerni az útmutatás mikéntjét, bízom döntésének helyességében és maga fogja megtalálni az utat. Én pedig támogatom őt minden erőmmel, s többel is. Ugyanakkor magam sem felejtettem el, hogy bár nem volt elsősorban célom, de életre szó kapcsolatokat építettem ki a Földön, szerelmet és gyönyört tapasztaltam, kihívást és izgalmakat. Még alkalmam is adódott, hogy csipkelődhessek Luciferen, legyen akár a kecskés eset, vagy a tény, hogy én vagyok Apánk kedvenc gyermeke. Ó, csak látni kellett volna az arcát, amikor megtudta ezeket. Charlotte halálát követően, vele együtt visszatértem otthonomba, de meglepő módon nem találtam helyem ott, így visszatértem a Földre, hogy folytassam amit elkezdtem, legyen ez Apám parancsa, vagy legyen a saját világom folytatása.
